huhúú már akartam írni neked magánüzenetben, de akkor most itt írom meg, hogy a többiek jól kiröhöghessenek:

valami geometrikus kompozíciót idén már tényleg összeraknék. hátha.

(sőt, most látom ez itt a nyilvános Kirakat rovat. sebaj, most már maradjon...)

Kiállítási felhívás

Az Autistákról Autistáktól Egyesület június 14-én vasárnap negyedik alkalommal is megrendezi Piknik a Neurodiverzitás Világnapján című eseményét a Margitszigeten, ahol kerekasztalbeszélgetések, élő könyvtár, koncertek és interaktív programok mellett idén is lesz kiállítás felnőtt autista alkotók műveiből.

A kiállításra várjuk alkotásaitokat bármilyen műfajban!
Pályázni a kiallitas.piknik@gmail.com címre küldött munkákkal lehet, 2026. május 24-ig.
A művek mellé, ha lehet, küldjetek rövid leírást is, amiben megfogalmazzátok, hogyan kapcsolódik az autizmusotokhoz.

A korábbi években szerepeltek festmények, grafikák, fotók, versek, novellák, egyéb írások és különböző kézműves technikákkal készült alkotások. A képek nyomtatott reprodukción kerülnek kiállításra, de szabadtéri kihelyezésre alkalmas munkák akár eredetiben is kiállíthatók. Jelentkezhettek szobrokkal, helyszíni installáció, közös alkotás tervével, performansszal, művészeti előadással, workshoppal vagy bármilyen más projekttel is.

Kérdéseiteket, ötleteiteket írjátok meg bátran privát üzenetben vagy a fenti email-címre!

Csaknem 2 millió embert érinthet, közvetve vagy közvetlenül, mégsem esett róla szó a kampányban

Bár nagyjából 2 millió embert érinthet hazánkban a fogyatékossággal élő emberek ügye, az idei kampányban sem esett szó arról, mit kínálnak az egymással versengő pártok a lakosság nagyjából ötödét érintő kérdésekben. Ezért fordultak civil szervezetek közös levélben az országos listát állító pártokhoz, hogy kiderüljön, mik a terveik a fogyatékossággal élő emberek és családjaik helyzetének javítása érdekében. Három párt válaszolt – összefoglaljuk, mit írtak.

A pártokat felkérő levelet aláíró civil szervezetek között megtalálható az Autistákról Autistáktól Egyesület is, olyan régebb óta fennálló szervezetek mellett mint például az Autispektrum vagy a Mozaik.

https://merce.hu/2026/04/06/csaknem-2-millio-embert-erinthet-kozvetve-vagy-kozvetlenul-megsem-esett-rola-szo-a-kampanyban/

A fórum témájához lazábban kapcsolódó esszék, tárcák, anekdoták és karcolatok. Szubjektív, olykor sarkos vélemények, eseteges benyomások és hangulatleírások.

Mit tanulhatunk a szülői szervezetektől?

Erre ad választ a Mozaik podcast 5. része, Önszerveződés és közösségi érdekérvényesítés címmel. Aktivizmus és érdekvédelem iránt érdeklődőknek jó szívvel tudjuk ajánlani: a témáról világos, érthető, gyakorlatias megfogalmazásban hallhatunk, ami nagyrészt szinte egy az egyben átvihető a mi ügyünkre is.

A beszélgetés egy alulról szerveződő önsegítő-érdekvédő szülőcsoport, a Mozaik Egyesület megszervezésével kapcsolatos tapasztalatokra épít. Tudomásunk szerint ez a szülői szervezeteken belül a jól működtetett, tényleges helyi igényekre válaszoló, közösségépítést és érdekvédelmet kombináló szerveződések közé tartozik - így az ő történetük nagyon is releváns lehet számunkra.

A podcastban szó esik többek között az alábbi témákról:
- Miért fontos a közösségi érdekérvényesítés: az ellátórendszer nem fog megjavulni magától, a döntéshozók nem tudják hogy "baj van" ha csak egymásnak puffogunk vagy social mediába posztolunk. Van amikor nem azért nem történik semmi, mert a másik oldal nem akarja, hanem mert nincs is róla tudomásuk, nem jut el hozzájuk. Így az is fontos része az érdekvédelemnek, ha összegyűjtjük a sokakat érintő problémákat és azt olyan formában dokumentáljuk le, ami a hivatalok és döntéshozók számára értelmezhető.
- Segíthetünk azoknak akik maguknak nem tudnak. Egy érdekvédő egyesületben olyan sok a feladat, hogy mindenkinek jut. Mindenki tud közreműködni, attól függően hogy mik az erősségei. Persze szükség van olyan emberre aki magabiztos, átmegy a falon is. De kellenek olyanok is, akik a háttérmunkát végzik, akár jogi, pénzügyi, adminisztratív, szervezési oldalról is.
- Alulról szerveződő közösség esetén fontos odafigyelni a tagság igényeire, ez akár szembe mehet az alapító elképzeléseivel is. (pl. érdekvédelem vs szabadidős programok)

Ezen kívül kiemelnénk néhány hivatkozást, amit a Mozaik vezetőivel egyetértésben tudnánk ajánlani azoknak, akik mélyebben is érdeklődnek a téma iránt:
- közösségi érdekvédelem módszertanához kacsolódóan online és offline képzéseket, írásos segédanyagokat, szervezetfejlesztési pályázatokat találhatunk a CKA azaz Civil Kollégium Alapítvány weboldalán: https://www.cka.hu/
- civil szervezetek működésének jogi, adminisztratív, pénzügyi oldaláról közérthető leírást találunk a NIOK által működtetett nonprofit.hu-n
- az érdekvédelem elméleti háttere iránt érdeklődőknek érdekes lehet A hatalom társadalma vagy a társadalom hatalma? című tanulmánykötet. Az érdekvédelem elmélete és pozitív eszméi mellett ebben a szöveggyűjteményben olyan dilemmákról is olvashatunk, mint a közösségszervezés kemény és finom oldala, illetve a kooptáció jelensége, amikor a felülről irányított intézmények megszelídítik-megzabolázzák, szinte magukba olvasztják az alulról jövő érdekvédelmi kezdeményezéseket (esetleg van akinek ez ismerősen hangzik?)

A történet egy Komi Shouko nevű lányról szól, aki súlyos szociális szorongással küzd, konkrétan meg sem képes szólalni mások jelenlétében. Szerencséjére azonban a magas, gyönyörű megjelenése és kifejezéstelen tekintete miatt ezt a diáktársai méltóságteljes távolságtartásnak értelmezik (,,rangon aluli lenne hozzám szólnia", mondja az egyik szereplő), ezért nem válik kimondottan iskolai bántalmazás áldozatává. Ő azonban nem érti, hogyan látják őt a többiek, ezért benne mégis az csapódik le, hogy azért nem barátkoznak vele, mert utálják. Még az első középiskolai napon azonban egy osztálytársa, Tadano Hitohito felismeri, hogy Kominak kommunikációs nehézségei vannak, és arra bátorítja, hogy inkább írja le, amit el szeretne mondani. Komi aztán leírja neki, hogy az a vágya, hogy 100 barátja legyen, Tadano pedig megfogadja, hogy ő lesz az első, és segít megszerezni neki a maradék 99-et. Később csatlakozik hozzájuk a genderfluid Najimi is, aki viszont Komi teljes ellentéte: erősen extrovertált, könnyen barátkozik. Komi később a füzetébe írva beszélget a barátaival, illetve valamiért telefonon kicsivel könnyebb beszélnie. Egyébként ritkán sikerül megszólalnia, és akkor is csak motyogva, tőmondatokat tud mondani a saját hangján, amit gyakran félre is értenek, amiből vicces helyzetek is adódnak. Azonban amikor mégis sikerül egy-egy hosszabb monológot előadnia, az mélyre megy. Kominak gyakran cicafülei nőnek, ha izgatott vagy kíváncsi lesz – azonban ez csak egy vizuális gag a nézők számára, a szereplők sohasem reagálnak rá, vagy tesznek róla bármilyen említést. A sorozat egyébként is gyakran teremt vizuális párhuzamot Komi és a fekete cicák között, hasonló kíváncsi, de félénk természetüket érzékeltetve. A történet során Kominak egyre több barátja lesz, kikkel a legkülönfélébb szórakoztató szociális helyzeteket éli át.

Bár Komi nem kimondottan autista, mégis számunkra nagyon ismerős problémái vannak, emiatt könnyű vele azonosulni. Annak ellenére, hogy a sorozatnak komédia lévén inkább a szórakoztatás a célja, némi ismeretterjesztő szerepet is betölt – pl. minden epizódban elmondja a narrátor, hogy ,,Aki súlyos szociális szorongással küzd, meglehet, hogy nehezen kommunikál másokkal. Tudni kell, hogy ugyan küszködnek az ismerkedéssel, attól még vágyhatnak rá.", ami hát szintén az autistákra jellemző megéléseket visszhangozza. Említettem, hogy Komi nagyon ritkán ugyan elmond egy-egy monológot a saját hangján – egyszer például elmeséli Tadano-nak, hogy az előző iskolájában miért nem ment osztálykirándulásra – ez is egy olyan történet, amivel könnyű empatizálni.

A sorozat Oda Tomohito (小田智仁) mangája alapján készült, eredeti címe ,,Komi-san wa, Komyushō desu" (古見さんは、コミュ症です), ahol a ,,komyushō" japán szleng a kommunikációs zavarra, ami a főszereplő nevére is rímel. Hasonlóképp egyéb karaktereknek is szóvicces nevük van, pl. Osana Najimi neve gyerekkori barátot jelent. A japánoknál tudni kell, hogy csak akkor szólítják egymást keresztnéven, ha már közeli viszonyban vannak, azonban ebben a sorozatban gyakran nem merik megtenni ezt a lépést – egy jelenetben Komi meg is kéri Tadano-t arra, hogy szólítsák egymást a keresztnevükön, de aztán Tadano túl nyuszi hozzá, és nem bírja kimondani, hogy Shouko, ezért aztán minden marad a régiben. Najimi-t azonban mindenki gond nélkül a keresztnevén szólítja.

Az anime jelenleg Netflix-en látható magyar felirattal, szinkron sajnos nincs hozzá, de a japán nyelv szép csengése kárpótol érte. Emellett készült belőle egy rövid, 8 epizódos élőszereplős sorozat is, azonban ennek hozzáférhetősége korlátozottabb, én is csak angol felirattal találtam meg az internetet böngészve. Ez inkább egy kivonata, sűrítménye lehet a mangának, nagyon más hangulatú, mint az anime; viszont ebben Komi autisztikusabbnak tűnik. Pl. aktívan kerüli a szemkontaktust, illetve egyszer egy Najimi által tanított pompomlányos mozdulatot egy teljesen alkalmatlan szituációban próbál békítésre használni.

Összességében a Komi nem tud kommunikálni (angolul Komi Can't Communicate) egy humoros anime a szociális szorongásról és a barátság kereséséről, amely sok autista néző számára is ismerős helyzeteket és megéléseket idéz fel.

Sziasztok!

Március 18-án, szerdán 18.00 órai kezdéssel lesz egy beszélgetés az Autistákról Autistáktól szervezésében az AOSZ új elnökével, Kapitány Imolával. Ha van bármilyen kérdés- vagy témajavaslatotok, megírhatjátok itt, vagy feltehetitek ott helyben is (szóban vagy írásban).

Eseményleírás:

Idézet2025 végén az Autisták Országos Szövetsége Kapitány Imolát választotta meg elnökének, ennek apropóján hívtuk meg őt egy beszélgetésre, ahol arra keressük a választ, hogy hogyan tudna az AOSZ megújulni és nyitni a spektrum egésze felé, különös tekintettel a felnőttekre:

Mit várhatunk a megújuló AOSZ-tól?
Hogyan látják ők és látjuk mi a hazai felnőtt autisták helyzetét?
Milyen lépéseket tervez tenni az AOSZ a felnőtt autisták képviseletében?

A beszélgetést az Autistákról Autistáktól Egyesület tagjai szervezik. Az esemény második felében lehetőséget biztosítunk a közönség tagjainak, hogy szóban vagy írásban (telefonról, egy QR-kód beolvasása után) feltehessék kérdéseiket.

Időpont: 2026. március 18. szerda, 18:00
Helyszín: Gólya, 1089 Orczy út 46-48.

Facebook-esemény:
https://www.facebook.com/events/1626255441924391

Szintén Petri Gábor de ezúttal nem ő kérdez, hanem őt kérdezi dr. Sipos Boldizsár. Bár a HiperKókusz eredendően nem érdekvédelmi témájú műsor, most a 7. adásukban kimondottan ezzel a témával foglalkoznak.

Az adás első felében hallhatunk egy összefoglalót a fogyatékosság medikális és társadalmi modelljéről. Szóba kerül az érdekvédelem kapcsán a szülőszervezetek és egyéni influenszerek korlátai illetve a különböző támogatási formák mint például a személyi asszisztencia és a munkahelyi akkomodáció.
A személyi asszisztencián kívül ismerős lehet a múltkori, Hetta Pukkival készült interjúból az autizmussal kapcsolatos kutatások kritikája is (kis léptékű, kis elemszámú, megismételhetetlen vizsgálatok, utánkövetés és érdemi társadalmi hasznosulás nélkül).

A beszélgetés végén elhangzik egy figyelemre méltó mondat is: hamarosan lesz több olyan civil szervezet ami autista emberek vezetésével működik, ami kilép a nyilvánosság elé és felszólal bizonyos közügyekben. Mi mást tudnák ehhez hozzátenni, mint hogy kíváncsian várjuk a fejleményeket.


Autista és fogyatékossággal élő emberek élete Magyarországon - HiperKókusz #7 - Vendég: Petri Gábor

Nemrég jelent meg a Mércén egy interjú Heta Pukkival, az auluról jövő autista szerveződések európai ernyőszervezetének, azaz az EUCAP-nek a vezetőjével.

Az autisták ugyanazt kérik, mint bárki más: helyet a tárgyalóasztaloknál
Interjú Heta Pukkival, az autisták európai szervezetének elnökével
https://merce.hu/2025/12/05/autizmus-heta-pukki-kutatas-erdekvedelem-a-mediaban/

Néhány fontos felvetés az interjúból, amit szeretnék kiemelni:
- A hagyományos fogyatékosságokhoz kapcsolódó semmit rólunk nélkülünk elv ránk is vonatkozik - az autistákkal kapcsolatos döntésekbe fontos bevonni az autisták szervezeteit, azonban sok helyen még mindig a kelleténél nagyobb hangsúlyt kapnak a szülői szervetek. Ez nem csak egy szimbolikus, identitáspolitikai kérdés, mivel a szülőszervezetek és az autisták által alapított érdekvédelmi szervezetek sok kérdésben tartalmilag mást képviselnek.
- Szintén nem elég, ha egyéni érdekvédők a social mediában szólalnak fel, mert ők alapvetően a saját nézőpontjukat tudják megjeleníteni. Ennek van helye, de emellett szükség van a tagsági bázisra épülő, demokratikusan működő szerveződésekre is.
- Az autizmushoz kapcsolódó kutatások nagy részének alig van gyakorlati jelentősége: kis mintán kis léptékű beavatkozást végeznek el, érdemi utánkövetés nélkül. Ilyen kutatási módszerrel remek folyóiratcikkeket lehet írni, de kétséges hogy hosszú távon ténylegesen bővül-e a tudásunk. Fontos lenne arra fókuszálni, hogy mi az ami hosszú távon ténylegesen javítja az érintettek életminőségét. Ehelyett jellemzően az történik, hogy a kutatók gratulálnak egymásnak a sikeres kutatásokhoz, és az autizmuskutatási konferenciákról csodálatos és optimista közleményeket adnak ki
- A hiányos ellátórendszer és jogsérelmek miatt sokak számára az a realitás, hogy amíg nincs krízishelyzet az életükben, addig senki nem törődik az igényeikkel
- A magasan funkcionáló, avagy más szóval alacsony támogatásigényű autistákkal kapcsolatban él egy olyan téves elképzelés, hogy ők valamiféle könnyű életet élnek, több menő diplomával a hónuk alatt - ám ez az életút egyszerűen nem létezik (vagy csak elenyésző számú példa van rá). Valójában a többség a "haranggörbe" közepén helyezkedik el: nem magasan képzettek, és nem is intézetben élő értelmi fogyatékos emberek. Legtöbbjük átlagos intelligenciájú, és olyan hétköznapi dolgokkal küzd, mint orvosi időpontok foglalása, tömegközlekedés használata, munkahely keresése, a munkanapok túlélése, vagy néhány barát megtalálása.

A fentebbi témákhoz kapcsolódóan még megosztanék veletek néhány felvetést, ami rendre elő szokott jönni érintettekkel és érdekvédőkkel való beszélgetésekben.

Kezdve a problématérrel. Ténylegesen milyen problémáik vannak a (felnőtt) autistáknak, mik azok a problémakörök amik sokakat érintenek? A rendelkezésre álló felmérések sok évvel ezelőttiek, nagyobb részt kisgyerekes családokra koncentrálnak. Jó lenne látni, mi a helyzet ilyen téren manapság. A problématér feltérképezésére adná magát a részvételi akciókutatás megközelítése: az érintettek mélyebb bevonása a kutatás folyamatába elősegíthetné, hogy a vizsgálat valóban a közösség számára releváns kérdésekre és témákra összpontosítson és a kutatás kimenetele is szervesen kapcsolódjon az aktivista csoportok tevékenységéhez. A részvételi akciókutatás azonban idő- és erőforrásigényes műfaj, egyelőre nyitott kérdés hogy erre honnan lehetne előteremteni az erőforrásokat, és honnan lehetne elég embert toborozni akik részt tudnak venni.

Addig is, egy kezelhetőbb léptékű, de nem kevésbé releváns téma a szervezeti körkép. Milyen szolgáltató illetve érdekvédő szervezetek vannak, ezek mennyire működőképesek, mekkora célcsoportot tudnak elérni. Van-e bármilyen könnyen beazonosítható hiányterület? Az aktivisták és érdekvédő szervezetek milyen fórumokon tudnak egyeztetni a döntéshozókkal, és mennyiben valósul meg az érintettek bevonása?

Visszatérő felvetés a nemzetközi összehasonlítás igénye is. Vajon mennyiben hasonló, vagy mennyiben más a szervezetek és elérhető támogatások eloszlása a többi európai országban? Mi az ami magyar sajátosság? Van-e esetleg olyan, amit el tudnánk tanulni külföldi szervezetek jó gyakorlataiból?

Ezek nem csak elméleti kérdések. Dötéshozzókkal való egyeztetésnél, stratégiaalkotásnál pont az ilyen input az amire szükség lenne, amivel meg lehet indokolni az alulról jövő szerveződések javaslatait - hogy ezek nem csak esetleges, személyes problémák - és amit a vehemensebb érdekvédők az "asztalcsapkodás és vészharangok kongatása" közben felmutathatnának.

AuTipikus – Útikalauz az autizmusról kíváncsi elméknek – KÖNYVBEMUTATÓ

A Neurodiverz Műhely szakemberei új könyvének bemutatója. A könyvben a neuroaffirmatív pszichológiai elméletek és magyarázatok mellett az érintett közösség megélésein alapuló valós történetek is megjelennek - elképzelhető, hogy akár még néhány fórumtag megosztásai is bekerültek!

Időpont: dec. 4 csütörtök, 18:00–19:30
Helyszín: Premier Kultcafé, Baross utca 1

https://fb.me/e/3bcJqdS9H

M+ND SPIN - Buddhista utak és divergens elmék

A nagyjából havi rendszerességgel megrendezett előadás-sorozat során minden alkalommal egy-egy előadó beszél a saját speciális érdeklődési területéről, általában valamely, a neurodivergens közösséghez szorosabban vagy lazábban kapcsolódó témában.

Ezúttal Téglási Ádám a posztmodern ismeretelmélet és buddhista nyelvfilozófia metszetében vizsgálja a buddhizmus és neurodivergencia kapcsolódási pontjait.

dec.5, péntek, 18:00–20:00
Helyszín: Kisvilág Alapítvány (Szövetség utca 11)

https://fb.me/e/6Xvv6YQAz